30 tény, amit sosem
gondoltál volna Kodályról
"Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói,melyekbe csak a zene világít be!"
(Kodály Zoltán)
1.
Alig
huszonöt évesen már professzorként vizsgáztat a Zeneakadémián.
1908 júniusában a huszonöt éves professzor az
elméleti tárgyak „vizsgáló bizottságának” tagjaként ül ahhoz az asztalhoz,
amely előtt alig pár éve még, mint növendék jelentkezett. Szeptemberben pedig
már átveszi a zeneszerzési tanszak első évfolyamát.
Eősze
László: Örökségünk Kodály
2.
Galántán
egy kocsmába hívott be embereket az utcáról énekelni.
1905. augusztus elején visszatér Galántára,
hogy felkeresse régi iskolatársait. Hátizsákkal a vállán, bottal a kezében
bolyongott, és bejárta a környékbeli falvakat, ahol embereket állított meg az
utcán, behívta őket énekelni a kocsmába, és hallgatta a dalaikat. Egy hónap
alatt mintegy százötven dallamot jegyzett le.
Eősze
László: Örökségünk Kodály
3.
Az
egyetemen angol nyelvgyakorlatokra is járt.
Ősszel az egyetemen harmadévesként olyan
előadásokat is felvesz, amelyek nem tartoznak választott tárgykörébe: angol
nyelvgyakorlatokra jár, és két festészettörténeti kollokviumot hallgat. Nem
csak érdeklődési köre bővül, ítélőképessége is fejlődik. Azokat az órákat,
amelyeknek anyagát nem tartja hasznosíthatónak a későbbiekben, kezdi
elhanyagolni.
Eősze
László: Örökségünk Kodály
4.
Milánóban
nehezen barátkoznak meg a Székely fonóval.
1933 januárjának elején a Teatro alla Scala
magyar daljáték bemutatására készül. Az olasz énekesek eleinte nehezen
barátkoznak a számukra idegen stílussal. Olasz karmesterük tolmácsolása nyomán
azonban feltárul előttük az ismeretlen világ szépsége.
Eősze
László: Örökségünk Kodály
5.
Nem
szerette a matematikát és a fizikát.
Szülei már sokallják a zenére fordított
időt, mert elvonja figyelmét a gimnáziumi tanulmányaitól. Az iskolában az
eredményei azonban nem változnak, minden osztályt jelesen végez, pedig nem
minden tárgy érdekli egyformán. A matematika, fizika nem vonzza különösebben, a
nyelvekben, irodalomban viszont kiváló.
Eősze
László: Örökségünk Kodály
6.
Bartók
Bélával csak névről ismerték egymást.
1900-tól évekig együtt tanultak a
Zeneakadémián, egy iskolába jártak, csak éppen, azonban sosem találkoztak. „Bartók
mindig más napokon ment be, mint én, különben is Bartók igen visszavonult egyéniség
volt, még a saját osztálytársaival sem barátkozott…”
Eősze
László: Örökségünk Kodály
7.
Szülei
nem szerették volna, hogy zenész legyen.
Bár a zene szeretetét a szülei
neveltetésének köszönheti, ők mégsem zenésznek szánták Kodály Zoltánt. A zenei
karrierről náluk, vidéken csak háromfélét tudtak az emberek elképzelni: vagy
kántor, vagy vándorszínészeket kísérő muzsikus, vagy a tűzoltózenekar
karmestere.
Eősze
László: Örökségünk Kodály
8.
Mozart
F-dúr szonátája tette muzsikussá.
Három vagy négy éves lehetett, amikor az
első és legmélyebb zenei benyomás érte. A szülei éppen egy darabot játszottak,
amiről később kiderült, Mozart F-dúr szonátája volt az. „Nem hiszem, hogy azzá
a muzsikussá lehettem volna, aki vagyok, vagy, hogy egyáltalán muzsikussá lettem
volna, ha akkor egy népszerű slágert játszanak a szüleim.” (Kodály Zoltán)
Breuer
János: Kodály
9.
Az
első magyar muzsikus, aki két egyetemet végzett egyszerre.
Egyidejűleg jelentkezett a Zeneakadémiára,
meg a Tudományegyetem magyar-német szakára, így zenei tanulmányaival
egyidejűleg folytatott nyelv- és irodalomtudományi stúdiumokat.
Eősze
László: Örökségünk Kodály
10.
Kockázatosnak
tűnt számára a zenei karrier, ezért más tanulmányokba is kezdett.
Sok „jóakarója” volt, aki szerint fényes
tanulmányi eredményei miatt rosszul dönt, ha muzsikusnak megy. Azonban Kodály
nem ezért döntött úgy, hogy irodalomtudományt is szeretne tanulni a zene
mellett, hanem azért, mert úgy gondolta hiányzik belőle a virtuóz készség, s
így a zenei karrier nagyon kockázatosnak tűnt számára.
Eősze
László: Örökségünk Kodály
11.
Keveslik
a munkáját a Zeneakadémián.
1904 júniusán megkezdi a vizsgáit a
Zeneakadémián. A zeneszerzés, mint
mindig, most is jelesre sikerült. Hangszerelésből azonban keveslik a munkáját.
Valójában Szabó Xavér tanár úrnál volt még további 3 darabja, melyet a tanár
átnézés gyanánt elvitt magával, ezért Kodály egy levélben kérte a tanárt, hogy
adja le a Zeneakadémián a kottákat, mert mindenképpen jeles osztályzatot
szeretne.
Eősze
László: Örökségünk Kodály
12.
Az
irodalomtudományi tanulmányai nélkül nem született volna meg a Psalmus
Hungaricus.
A nyelvészeti-irodalmi tanulmányai nem csak
a későbbi irodalmi pályáját alapozták meg. Az életmű kiemelkedő alkotása, a
Psalmus Hungaricus sem született volna meg nélkülük. „Ha nem járok az
egyetemre, ha nem foglalkozom a régi magyar irodalommal, sohasem találom meg a
Psalmus szövegét.” (Kodály Zoltán)
Breuer
János: Kodály Zoltán
13.
Mindössze
néhány órával a koncert kezdése előtt sajátította el a vezénylés főbb mozdulatait.
Az amszterdami Concertgebouw zenekar meghívta
Kodályt a Psalmus Hungaricus vezénylésére. Ekkor még egyáltalán nem volt
karmesteri gyakorlata, de első nyilvános fellépése előtt néhány óra alatt
elsajátította a legfontosabb mozdulatokat.
Breuer
János: Kodály Zoltán
14.
Az ellen sem volt kifogása, hogy zenéjét
kabaréban adják elő.
Nem ragaszkodott hozzá, hogy műveit a magas
zenekultúra szentélyeiben játsszák: a 20-as évek elején nem egy szerzői estjét
Budapest legnagyobb mozijában rendezte, és nem volt kifogása az ellen sem, hogy
kabaréban adják elő zenéjét.
Breuer
János: Kodály Zoltán
15.
A
Háry János bemutatásakor még nem tartotta a művet befejezettnek.
A daljátéknak roppant sikere volt, azonban
a zeneszerző, aki még a bemutató előtti hetekben is írta hangjegyeit, távolról
sem tartotta befejezettnek. Nem egy zenei rész a következő évek termése.
Breuer
János: Kodály Zoltán
16.
A
Székely fonó több mint 30 alkalommal lett előadva egy revü-színházban.
Magyar népzene címmel 9 füzetes
népdalciklust adott ki 1922-ben, ez 55 darabot foglalt magába. A dalokból
1924-ben zenés jelenetet állított össze Székely fonó címmel. Ez egy budapesti
revüszínházban 30 előadást élt meg, az I love you című amerikai zenés bohózattal
és tréfás magánszámokkal egy műsorban.
Breuer
János: Kodály Zoltán
17. Első hangszerét egy szűrőkanálból
készítette. A szűrőkanál lyukain madzagokat fűzött át
és azokat a kanál végéhez erősítette. Kisgyermekként nagyon fogékony volt a
vokális zenére, anyja énekelt, és saját rögtönzött dalait kísérte ezzel a
hangszerrel. Breuer
János: Kodály Zoltán
18.
Zeneszerzőként
a nyilvánossággal egy gimnáziumi farsang mulatságán találkozott először.
1898 februárjában az iskolai zenekar
bemutatta Kodály Zoltán VI. osztályos tanuló Nyitányát egy gimnáziumi farsangon.
Az előadáson a szerző a csellón játszott, de mivel a dobos fiú nem tudott elég
ritmikusan ütni, ő ment oda – otthagyván a csellót – és adta elő a dobszólót
is, majd visszaült csellózni.
Breuer
János: Kodály Zoltán
19.
Nyári
este című zenekari darabját az Adria partján komponálta meg.
Kodály első ”igazi” zenekari műve, melyet
Kerner István mutatott be 1906. október 22-én, a Filharmóniai Társaság
zenekarával. Ez a változat mindössze három előadást ért meg. A Toscanini által
1930-ban bemutatott új formában a mű bejárta a világot. „A címe csak annyit
jelent, hogy valamikor nyári estéken fogant meg, aratásos búzatáblák közt, az
Adria fodrozása mellett.” (Kodály Zoltán)
Bónis
Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán
20.
1924
őszén Kodályéknak el kellett hagyniuk a Rózsadombot.
1924. október 14-én az Andrássy útra és a
Köröndre néző, körcikk alakú házak egyikébe, egy magasföldszinti négyszobás
lakásba költöztek. Itt élték életük további évtizedeit. Az érintetlenül
megőrzött otthon, a zeneszerző nagy könyvtárával, 1990 óta emlékmúzeumként
szolgálja a közművelődés ügyét.
Bónis
Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán
21.
A
Magyar Királyi Operaházban került először színre a Háry János.
Az Ybl Miklós megálmodta palotában került
először színre a Háry János (1926), majd Kodály többi színpadi műve is: a
Székely fonó (1932), a Kuruc mese című balett (1935) és a Cinka Panna (1948).
Bónis
Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán
22.
Úgy
gondolta, a zeneélet megteremtéséhez nem kell pénz.
Az óvónők, énektanárok, karnagyok számára
nem fukarkodott gyakorlati tanácsokkal, útmutatással. Az anyagi gondokkal küzködő
tanügyi hatóságokat pedig így nyugtatta: „Azt a balhitet akarom eloszlatni,
hogy a zeneélet megteremtéséhez pénz kell. Nem: szeretet kell.”
Eősze
László: Örökségünk Kodály
23.
Ő
volt az Eötvös Kollégium házi zeneszerzője.
1902-1904 között a kollégium „házi
szerzője” lett, ő írta a kísérőzenét a hagyományos farsangi előadásokhoz,
valamint a diákot-tanárt nem kímélő kabarékhoz: a „Notre Dame-i toronyőr”
paródiához.
Breuer
János: Kodály Zoltán
24.
Több
hangszeren is kiválóan tudott játszani, de csak hegedülni tanult tanártól.
Az otthoni együttjátszás öröméért többféle
hangszert kipróbált: brácsázott is, ha a kamarazene ezt megkívánta, csellózni
is maga tanult meg, és ha kellett, dobolt is. Egy évnyi zongoratanulás után
végigjátszotta Bach teljes Wohltemperiertes Klavier-ciklusát.
Breuer
János: Kodály Zoltán
25.
Emlékezetből képes volt lejegyezni művek
szólamait.
Kivételes zenei tehetségét mutatja, hogy
amikor az egyik kamaradarab csellószólama elveszett, azt Kodály emlékezetből
leírta. Amikor Bécsből a kotta megérkezett, meglepetten látták, hogy szinte
alig van különbség a fejből leírt és a nyomtatott partitúra között.
Breuer
János: Kodály Zoltán
26.
Volt rá példa, hogy énekből nem kapott
jelest az iskolában.
A hat éves Kodály Zoltán első bizonyítványa
színjeles, van azonban két kivétel, ugyanis a tanítója nem volt megelégedve a
magaviseletével és az énektudásával. Kodály rájött, hogy az iskolában nem
énekelheti azt, amit csak akar.
Breuer
János: Kodály Zoltán
27.
Gyakran
vezényelt Magyarországon kívül, főképp Angliában.
Bár nem tartozott a látványos
pálcavirtuózok közé, saját műveinek kifejezéséről mégis ő tudta a legtöbbet.
Varázslatos espressivókat csiholt ki a karmesteri pulpituson állva. Alkotásait
Magyarországon kívül Angliában is vezényelte. Szuggesztív karmesteri művészetét
hanglemezek őrzik.
Breuer
János: Kodály Zoltán
28.
A
Psalmus Hungaricus világhírt hozott Kodály számára.
Bár az első külföldi előadás három évet
váratott magára, amikor a mű 1926 júniusában elhangzott egy zürichi
fesztiváljának megnyitó díszhangversenyén, meghozta Kodálynak világhírt. A
szerzőnek ezután sikerült bejutnia a nagyzenekarok szélesebb közönségének szánt
bérleti hangversenyeire.
Breuer
János: Kodály Zoltán
29. Egyedül ő mentesült
a kollégium szigorú házirendje alól.
Kodály estéit hangversenyen, vagy az
Operában töltötte. Rá nem vonatkozott a kollégium szigorú házirendje,
hazaérhetett este 10 után is, a terjedelmes Wagner-zenedrámák előadásának
befejeztével.
Breuer
János: Kodály Zoltán
30.
Szent
István-énekének szövegét a Bozóky-énekeskönyvből merítette.
Kodály az 1938-as emlékévre írta a maga
Szent István-énekét, templomi, iskolai és világi közösségek minden formációjára
gondolva: egy szólamban orgonával, nagy és kisebb vegyeskarra, fiú vegyeskarra,
női karra és férfikarra. Szövegét a XVIII. századi Bozóky-énekeskönyvből
merítette. A szövegkörnyezetből kitetszik, hogy az Ének a létében fenyegetett
Magyarország nevében fordult pártfogásért az országmegtartó nagy királyhoz.
Bónis
Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán
"Pár hangnyi dallamok, mintha kőbe vésve állták volna századok viharát"
(Kodály Zoltán)
